Haza készülök

Dezső Ilona Anna: Haza készülök


készülök a nagy találkozásra!
haza készülök szüleimhez...
ez már nem olyan, mit régen vártam,
a domb teteje lett az otthonuk.

mégis nagyon vágyódom hozzájuk...
árva gyermeki léttel szomjazom;
nem érzed anyám, fáj hiányod,
apám sem mutatja melyik a helyes út!

készülök haza, koszorút fontam,
benne az elmúlt évi fáradtságom;
minden verejtékcseppem fekete gyöngy,
mi értetek hullt a káoszfodrába.

hazakészülök, vágyom a találkozásra;
megmarkolni azt a nagy követ,
melyre írva van, hogy mindenki lássa
miként pihen meg a szeretet!

Ebben a blogban közreadott művek, a hatályos törvényeknek megfelelő módon az "artisjus"nyilvántartásában"levédetett" jelzéssel címkézettek.
Másolni, átírni, plagizálni TILOS!!!

Álomjáték

Dezső Ilona Anna: Álomjáték (akrosztichon) 

2016. november 18

K irázom ezerszínű mozaikdarabjaim, 

Ö sszekeverem a felhő gyémántos nedvével; 

D ajkáltam eleget, pusztuljon végre minden kín! 

V ad szellőrózsa szirma is elszakad a szélben… 

A kartam őket... nehéz zsákba bújt képzeletem, 

R átekerem rőt kender derekából szőtt vágyam; 

Á tkozott álomjáték! Talán nem is létezett… 

Zs ibbadtra fáradt elmém hajnali színváltása.

Ebben a blogban közreadott művek, a hatályos törvényeknek megfelelő módon az "artisjus"nyilvántartásában"levédetett" jelzéssel címkézettek.
Másolni, átírni, plagizálni TILOS!!!

Egy kép margójára

Dezső Ilona Anna: Egy kép margójára

Nagyrábé, 2016. november 25

látok egy tükröt, amin fordul a föld;

napsütésből vált árnyékos délutánba,

gyantázik lassan az őszi köd…

lágy zenéje végsőt rebbenő pillék ringása.

s mint levél sem kér bocsánatot ágától,

úgy a fény is elbújik egy sötét zugba.

régi képen városi csend honol,

kezemben gyorsan kattan a Leica.*

hiába akarom mutatni az utcát szépnek,

ha ugyanaz a szem rajzolja naponta a fákat,

bár a gerle is szürkén díszeleg nászában…

mégsem tudom megfesteni az unalmas tájat!

mily könnyű volna az őszülő erdőt,

madarak látványa küldhetne rabságba;

vagy egy másik árnyat, a tengerét,

hol halászok ladikját nyeli sziklahasadása...

de a kép könyörtelen, bécsi utcáról szól,

hol gazdag főurak kislányokkal cicáztak;

kastélykertben unalomtól szenvedő ifjak

kívántak maguknak kéjelgő cédákat…

tekintetem a szemközti ablakra téved,

csillan üvege, visszatér fénye…

nap végére az esti harmat, mint a szó,

ömlengve párásítja be az objektívet.

*Leica = 1998-tól használatos digitális, kompakt fényképezőgép márka

Ebben a blogban közreadott művek, a hatályos törvényeknek megfelelő módon az "artisjus"nyilvántartásában"levédetett" jelzéssel címkézettek.
Másolni, átírni, plagizálni TILOS!!!

Mindennek ára van

Dezső Ilona Anna: Mindennek ára van

2016.11.08

Mert mindennek megvan az ára!

Fizetni kell múló percekért!

Ajtómban nyikorog a pára,

rideg köd permetez rejtekén...

Nekem mégis szép, belőle lettem,

lánya vagyok a szürkületnek;

kegyetlen évszakban születtem,

anyám zúzmarába vajúdta testem!

Mennek a napok reménytelenül,

mint fatönkjei csupasz erdőnek,

úgy kuporodnak össze éveim

koronáik megsárgult keblében...

Ragaszkodom sötét árnyékához,

ahogy ág kötődik leveléhez,

mikor fagytól csilingelő szára

megtérni készül teremtőjéhez.

Szellemek, álmok, holdfényes égbolt,

haldoklik ismét a természet;

vele hanyatlott le ifjúságom...

Minden megváltozott körülöttem!

Arany levelek talpam alatt ismét,

szemem sarkában könny csillantja mását,

puha avarban lépkedni élmény,

kegyelemért koldulok, rejtsék ráncát.

Még csak szirmokban haldoklott a nyár,

napsugár aratott terméseket,

kényszermunkára volt fogva a vágy...

Érteni kell kifosztott szíveket!

Molyrágta keserű szenvedéllyel,

váratlan harag táncát járja!

Hosszúra nyúlt árnyak lengenek...

Megadom... mindennek megvan az ára!

Ebben a blogban közreadott művek, a hatályos törvényeknek megfelelő módon az "artisjus"nyilvántartásában"levédetett" jelzéssel címkézettek.
Másolni, átírni, plagizálni TILOS!!!