Őszi nyár 

Nyári őszben reszketnek a lombok,
árnyak futnak, belesnek ablakon.
Ne szóljatok!-még végzem a dolgom.
Őszi nyár, tűz jéghegy alatt lobog.

Lobog izzik hamut szór az úton,
néhány garas után vígan futok.
Fel a hegyre, míg lábom bírja,
majd leereszkedek, le a völgybe.

Ereszkedek, ülök a zöld fűben,
előttem lepkék járnak nász táncot.
Hátra vetem büszkén őszes fejem.
Eljárom még én is!-csendben súgom.

Levelek hullnak, én belé rúgok,
testem elnyúlik száraz avaron.
Idő rágta gémberedett csontom,
behunyom szemem, múltban él nászom.

Nyári őszben reszketnek a bokrok.
Adj időt!-fut a szél át a dombon.
Hol megpihenek, majd lépek tovább,
feledésbe merül az őszi nyár.

Nagy Erzsébet
Szarvas
/lizbet01/